fülzúgásról
fülzúgás ( tinnitus) nem külső hangforrásból származó hang hallását jelenti . Jelentkezhet az egyik, vagy mindkét fülben, ritkábban a fejben. Időnként, vagy tartósan jelentkezhet.
A hangok hasonlíthatók pl. morajlás, kattogás, sistergés, sípolás, dübörgés. zúgása, vízcsobogáshoz.
Legtöbbször nyugodt, csendes környezetben a legkellemetlenebb.
Tartós fennállása esetén gátolhatja az elalvást, a koncentrálóképességet, egyre jobban zavarhatja a mindennapi életet.
A fülzúgás nem betegség, hanem tünet.
Két formáját különböztetjük meg:
Objektív fülzúgásról beszélünk, ha a hang külső szemlélő számára is érzékelhető pl. sztetoszkóppal.
A szubjektív fülzúgás mások számára nem érzékelhető, fizikai eszközökkel nem mérhető. Ez a gyakori, a mindennapi orvosi gyakorlatban szinte mindig ezzel a tipusú fülzúgással van dolgunk.
A fülzúgás okai
Objektív fülzúgás esetén a hanghallásokat leginkább a fej és a nyak ereinek speciális elváltozása, vagy a középfül és a szájpadlás izmainak fokozott mozgása okozza. Nagyon ritkák.
A szubjektív fülzúgásnak sok oka lehet:
- fülbetegségek: pl. egyszerű fülzsírdugó, középfülgyulladások, fülkürthurut, otosclerosis, erős hangok által kiváltott belsőfülkárosodások (diszkó, petárda, lövészet, zajos munkahely), sérülések, Meniere betegség, akusztikus neurinoma (jó indulatú daganat);
- koponya- és agysérülések;
- a központi idegrendszer egyes megbetegedései;
- anyagcserebetegségek: pl. cukorbetegség;
- keringési zavarok;pl agytörzsi keringési zavar
- egyes gyógyszerek mellékhatásai: amely gyógyszerek azonban az adott betegség kezeléséhez nélkülözhetetlenek;pl aspirin nem szeroid gyulladáscsökkentők,
- fertőző megbetegedések;
- mozgásszervi elváltozások: különösen a nyaki gerincoszlop, a nyak- vállizmok területe;
- élvezeti szerek: alkohol, kávé, nikotin;
- fogászati problémák; állkapocsizület elváltozásai;
- stressz, neurózis;
- Ezen okok kiderítéséhez egy széleskörű kivizsgálás szükséges.
Hogyan alakul ki a fülzúgás ?
Hallószervünk részei: a külsőfül (a fülkagyló és külső hallójárat), amelyen keresztül a hangok bevezetődnek a dobhártyához, ami a középfül kezdete. A külső hangok hatására a dobhártya rezgésbe jön, majd a középfülben levő hallócsontocskák (kalapács, üllő, kengyel) vezetik tovább a rezgéseket a belsőfülbe. Az itt elhelyezkedő csiga u.n. szőrsejtjeiben (érzéksejtek, számuk kb. 25000) alakul át az eddig mechanikus hangrezgés elektromos jelekké (ingerületté), melyek az agyban, a hallóideg idegrostjain futnak tovább az agykéregig. Ennek során az agy különböző pontjain, amit szinapszisnak (idegi átkapcsolási helynek) neveznek, a jelek, jelsorozatok tovább alakulnak és nemcsak a hallópályához tartozó területek, hanem egyéb idegpályák, fontos agyi területek felé (pl. tanulás, a figyelem, az érzelmi reakciók, a memória központjai felé) is adnak információkat.
Az agy azon területei, ahol ezeknek az információknak az átadása, átalakulása történik, kritikus helyei a fülzúgás létrejöttének. Ma már tudjuk, hogy a fültől az agykéregig nem kevesebb, mint 15 különböző ilyen kritikus hely van, mely lehetőséget ad fülzúgás kialakulására.
A modern biológiai és idegélettani kutatások azt is bizonyították, hogy ha egy inger elég erős és hosszabb ideig fennáll, akkor az inger megszűnése után is megmaradhat az inger által kiváltott érzet. Így van ez a fülzúgás esetében is. Valamilyen ok, mint inger hatására a szőrsejtekben kialakul az ingerület, mely végig fut a hallópályán és más területeken, létrejön a fülzúgás mint egy kellemetlen érzet. Ha az idegpálya aktivitása hosszabb ideig fennáll, ez az aktivitás automatikussá, öngerjesztővé válik, és az aktivitás akkor is megmarad, amikor a kiváltó okot megszüntetik, azaz a fülzúgás megmarad.
A fülzúgás egészséges embereknél is létrehozható, amit kísérletekkel bizonyítottak. Teljesen hangszigetelt helyiségben ülve bizonyos idő elteltével a belsőfül érzékenysége fokozódik, fülzúgást észlelhet az ott ülő személy. Ez az u.n. "alaptinnitus", ami mindenkinél előfordulhat, mint normális folyamat. Egészséges embernél azonban ez a fülzúgás a mindennapok zajai mellett - még csendes, de nem hangszigetelt körülmények között is - az agy feldolgozási folyamata során kiszűrődik, és ezért nem veszünk róla tudomást. Sok esetben ez a szűrő funkció károsodik, a fülzúgás ezért megmarad és folyamatosan észlelhető lesz.
A hang a "semmiből" jön, nincs ismerős hangforrás, így nem is lehet kikapcsolni. Kialakul egy félelem, hogy valami történt az agyban, valami ismeretlen, érthetetlen dolog történik. A beteg tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzi magát, pánikba esik, szorong. Sokuknak az a benyomása, hogy egyedül kell az ár ellen úsznia.
Ez a fokozott stresszállapot erősíteni fogja a fülzúgását, kialakul az ördögi kör. "
A fülzúgás jelenleg használatban lévő és többé-kevésbé elfogadott kezelési módjai:
hallókészülék,
maszkolás--tinnitus maszker
zajgenerátor:
Ha a fülzúgásra panaszkodó beteg jelentôs mértékű halláscsökkenésben is szenved, akkor jótékony hatású lehet egy korszerű digitális hallókészülék a környezeti zajok felerősítésével és a fülzúgás maszkolásával, illetve a beteg figyelmének megosztásával
tinnitus maszkerek: a fülzúgás frekvenciáján működô készülékek, a panaszt teljesen maszkolják
zajgenerátorok ; a készülék számos frekvenciátmagába foglalóan állandó kellemes zajt (úgynevezett fehér zaj) bocsát ki, amely a fülzúgást alig hallhatóvá téve, illetve a kétféle zajt ideálisan vegyítve segíti a beteget az elfogadásban.
Gyógyszeres terápiák:
triciklikus antidepresszánsok, szelektív szerotonin gátlók, benzodiazepinek, carbamezapin,
betahistin
diuretikumok
intravénás lidocainkezelés a betegek 60%-ánál eredményez átmeneti javulást--ma már ritkán alalmazzák
A fülzúgást szignifikánsan befolyásoló specifikus gyógyszeres terápia tehát napjainkban nem áll még rendelkezésre.
Egyéb terápiás lehetôségek
lézerkezelés
biorezonancia
akupunktúra
homeopátiás szerek
diéták
amalgám fogtömések eltávolíttatása
hipnózis
hyperbarikus oxigen kezelés
ginko biloba készítmény
jövő: biztatónak látszanak a cochlea elektromos stimulációjával szerzett elsô tapasztalatok
Sebészi terápia
a sebészi megoldástól nagyon ritkán várható érdemi eredmény.
Habituáción alapuló korszerű terápia:
ha súlyosabb fokú a tinnitus
akkor a zajgenerátorok alkalmazására kerülhet sor. Mellette a kognitív viselkedésterápia lényegében pszichológus segítségével irányított kezelés, amely a tünethez rögzült kóros hiedelmektôl és viselkedésformáktól segít megszabadulni.
A fô cél az, hogy a beteg megszabaduljon a tinnitus okozta negatív emócióktól. Ez azt jelenti, hogy ugyan továbbra is hallják a fülzúgást,de idôvel már „barátságos hangként” tekintenek rá, s egyre hosszabbak azok az idôszakok, amikor el is feledkeznek róla. (10)